Az 51. zsoltárban Dávid király követendő példaként megélt mély bűnbánatával és megújulás utáni vágyódásával találkozunk. Bűneink beismerése, megvallása, a kegyelmes Istenhez intézett fohász megbocsátásért, a megtisztulás, a szabadulás öröme nyomán fakadt dicsőítés a gyermek és az Atya őszinte szeretetkapcsolatát jeleníti meg. Ennek nyomán tükörbe nézhetünk, megvizsgálhatjuk magunkat, hogy milyen a szívünk állapota, amikor Istentől kérünk, és amikor választ várunk, kapunk.
„…Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem!...” – ezen gondolatok mentén szervezett különleges cigánymissziós találkozóba nyerhetnek betekintést olvasóink a TÜKÖR mostani számában. Isten családjához tartozókként áldás és öröm egy közösségben tanulni, formálódni, dicsérettel és hálaadással fordulni Teremtőnk felé. Tehetjük ezt bárhol, ahol Jézus nevében gyűlünk össze, cigányok és nem cigányok....
