Járóka Lívia európai parlamenti képviselő videó üzenetének szövege

Tisztelt Durkó Albert, tisztelt dr. Hecker Róbert, tisztelt hallgatóság! Szívből köszönöm a Cigány Módszertani és Kutatóközpont és az Országos Cigánymissziós Központ megtisztelő meghívását szakmai konferenciájukra, és köszönöm a lehetőséget, hogy videó üzenetben tolmácsolhatom gondolataimat. Nagy örömömre szolgál, hogy a baptista, az evangélikus, a metodista, a pünkösdi és a református felekezetek kiemelt figyelmet fordítanak a mély szegénységbe süllyedő magyar cigányság megsegítésére, hiszen a megélhetési gondokkal és társadalmi kirekesztéssel küzdő legszegényebb embereknek van elsősorban szükségük a szeretet üzenetére, az emberi méltóságra épülő lelki iránymutatásra. A cigányság nagy többségét sújtó nyomor, a sokkszerű gazdasági szerkezetváltással egy időben megindult gazdasági és lelki elszegényedés pedig súlyos akadályát képezi a közösségépítésnek. Kizárólag az anyagiakra alapozva azonban nem lehet a méltóságra és szeretetre épülő, öntudatos közösségeket kialakítani. Egyedül a méltóságában és lelkiségében megerősödött ember lehet képes arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon és magának és másoknak is megteremtse a boldoguláshoz szükséges körülményeket. Számtalan nagyszerű példa bizonyítja, hogy az egyházak képesek megfelelni ennek a kettős kihívásnak. Egyidejűleg tudnak szociális támogatást és lelki táplálékot biztosítani, az e világi egzisztenciát segíteni és az egyetemes szeretet üzenetét is hirdetni. Minden társadalmi megújulás kulcsát az erős helyi együttműködés jelenti. Az egyházak pedig számos esetben rendkívüli sikereket érnek el a kis közösségekben végzett áldozatos munkájuk révén. Ezeket a kezdeményezéseket támogatni és bővíteni kell, és a szakpolitikában is szerepet kell, hogy kapjanak az oktatás, az étkeztetés és lakhatás terén nyújtott segítséggel párhuzamosan a közösségépítésben elért egyházi sikerek.

Kérem, engedjék meg, hogy mint az európai roma stratégia európai parlamenti jelentéstevője, néhány szót szóljak a konferencia szakmai anyagában megfogalmazott probléma felvetésnek, azaz a fejlesztési források és a statisztikai adatok és a telepfelszámolás kérdéskörének európai dimenziójáról is.

Először is a szakmai anyag helyesen mutat rá az uniós források döntő jelentőségére, hiszen az európai keretstratégia és az ennek részeként megvalósuló magyar felzárkózási stratégia sikeréhez ez elengedhetetlen, és emellett az, hogy az uniós és tagállami költségvetési források pontosan körülírhatóak legyenek, tartós javulást eredményezzenek a romák életkörülményeikben. Ehhez olyan, a városkörnyéki és falusi elszegényedést célzó cél- és fejlesztés orientált, összetett, rugalmas és fenntartható programokra van szükség, amelyek a 2017/2013-as programozási időszakhoz képest hosszabb távon, és nagyobb területi lefedettséggel működnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A jelenleg rendkívül alacsony forráslehívási arányok javítása érdekében, különösen a kirekesztéssel küzdő közösségeket célzó források esetén a finanszírozás minden szintjén, így az uniós előírások, a tagállami fejlesztési struktúra és a helyi pályázati kompetenciák tekintetében is jelentősen javítani kell a felhasználás hatékonyságát. A 2014-től kezdődő 7 éves pénzügyi tervben a strukturális alapok keretében horizontális prioritásként érvényt kell szerezni a marginalizált közösségek, a kirekesztett közösségek javára történő forrásfelhasználásnak, valamint felül kell vizsgálni és lehetőleg differenciálni, megkülönböztetni kell a társfinanszírozást annak érdekében, hogy jobban tükrözze a cselekvések és a kedvezményezettek sokszínűségét. Azaz a marginalizált közösségek, így a romák javára szolgáló programok esetében csökkenteni kell az önrészt és a tagállami társfinanszírozási arányt is. Egyidejűleg pedig növelni kell az uniós részesedést. Másodsorban a megfelelő statisztikai adatok tekintetében elengedhetetlen, hogy megbízható, valós helyzetérzékelésre alapozó helyzetfelmérés előzze meg a felzárkózási stratégiák végrehajtását és az értékelés, tehát nemcsak a programok ráfordításairól, hanem azok mérhető hatásairól is majd számot kell adniuk. Az európai parlamenti jelentésem egyik kulcseleme az volt, hogy a leszakadó kistérségek pontos állapotfelmérését jelentő krízistérképet vezessük be, amely közös jellemzői például a munkahelyek elérése, a munkanélküliségi ráta, a közlekedési infrastruktúra állapota vagy az általános és átlagos jövedelem és iskolázottsági szint alapján pontosan felmérni és feltüntetni kell ezeket a kistérségeket. E területek beazonosítása, valamint a programok hatékony ellenőrzése végett közös, összehasonlítható és megbízható jelzőkre, indikátorokra van szükség. E célból pedig a jelentésem a 2001-es európai tanácsi ülésen elfogadott, majd azóta kibővített, és a társadalmi és területi kirekesztést mérő, úgynevezett laekeni indikátorok alkalmazását javasolja. Az Európai Bizottság felügyelete alatt és az Európai Alapjogi Ügynökség, a Világbank, valamint az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja közreműködésével jelenleg is van folyamatban egy felmérés a nyomor sújtotta uniós területekről, amely remélhetőleg megfelel majd ezeknek a kívánalmaknak.

Harmadszor a rendkívül súlyos társadalmi, környezeti és egészségügyi veszélyeket hordozó, borzalmasan rossz életkörülményeket biztosító szegénytelepek és azok felszámolása valóban összetett és nehéz probléma. Ezért most csak egy, az Európai Unió által biztosított lehetőségre szeretném felhívni az Önök figyelmét is: az Európai Regionális Fejlesztési Alap kezdete óta számos olyan programot finanszírozott, amelyek hozzájárulhattak a kirekesztett közösségek életkörülményeinek javításához és talán az Önök segítségére is lehetnek a szegénytelepi körülmények felszámolásában. 2010 májusa óta azonban az Európai Parlamentnek köszönhetően három jelentős változás is életbe lépett ezzel a jogalkotással kapcsolatban: egyrészt a lakáscélú intézkedések finanszírozása nemcsak a nagyvárosokban, hanem a falusi területeken is elérhető, ami nagyon fontos. Másrészt már nemcsak lakás felújításra, hanem új lakások építésére is lehívhatóvá válnak ezek az európai uniós források. Harmadrészt pedig az unió összes tagállamára kiterjednek. Nagyon lényeges továbbá az ún. integrált megközelítés beemelése a rendeletbe, amely az európai roma stratégia elveivel összhangban biztosítja, hogy az intézkedésekre egy szélesebb körű, komplex fejlesztés keretében kerüljön sor, amely érinti az oktatás, a gazdasági aktivitás és a közszolgáltatások szempontjait is, hiszen a romák jelentős része olyan hátrányos helyzetű kistérségekben él szerte Európában, amelynek fejlesztésére jelentős forrásokkal támogatott, azonnali és összetett beavatkozás szükséges. A tagállamoknak pedig igyekezniük kell teljes mértékben kihasználni ezt az uniós lehetőséget, Önöknek ezt elérhetővé tenni, hiszen ez olyan lehetőséget nyújt az operatív programok átalakítására és a beruházások újratervezésére, hogy a teljes ERFA allokáció 2 %-át a kirekesztett közösségek lakhatására lehet fordítani.

Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem megtisztelő figyelmüket, szívből gratuláljak és megköszönjem munkájukat, eredményeiket, sok sikert kívánjak elhivatott munkájukhoz és ezúton még egyszer támogatásomról biztosítsam Önöket működésük során.