Verpeléti projekt a cigány fiatalokért (I.) – Interkulturális tréning

Véget ért az Erasmus+ KA3 Aktív demokráciatechnikák alkalmazása – Strukturált párbeszéd, érdekképviselet és kommunikációs kompetenciák fejlesztése a Verpelét és környéki fiatalok körében elnevezésű projekt első, interkulturális tréningsorozata. A tréningeken mintegy ötven Heves megyei, többségében roma fiatal tanulhatott többek között a konfliktuskezelésről, csapatépítésről, a kulturális és szociális különbözőségek mibenlétéről. A verpeléti foglalkozásokon vendégként részt vettek a Budai Szent Imre Ciszterci Gimnázium vállalkozó szellemű diákjai is, majd Budapesten a Gimnázium látta vendégül a Heves megyeieket. Interaktív foglalkozások, játékos feladatok segítették a résztvevőket abban, hogy a pályázatban kitűzött úgynevezett kulcskompetenciákat elsajátítsák, fejlődjenek azokban.  Különösen nagy hangsúlyt kaptak az anyanyelvi kommunikáció, a tanulás tanulása, a személyközi, kulturális és interkulturális kulcskompetenciák. A programok a tanulás mellett az önismeret fejlesztését, az önreflexív gondolkodás kialakítását is segítették. A tréningeket vezető szakemberek jártasak a cigányság közötti munkában, ismerik a hátrányos helyzetű fiatalok problémáit, sajátos igényeit. A Cigány Módszertani és Kutató Központ nem titkolt célja, hogy már a projekt ideje alatt is hidak épüljenek cigány fiatalok és nem cigány kortársaik között, önmaguk és egymás megismerése révén tompuljanak az előítéletek.

A témákhoz kapcsolódva egy műhelymunkára és találkozóra is sort került, ahol a résztvevők olyan döntéshozókkal és missziómunkásokkal találkoztak, akik romákkal, romákért dolgoznak, s munkájuk során naponta tapasztalják az együttélés nehézségeit és az együttműködés erejét is. Pető Zoltán és Pusoma Emil, Tarnabod település polgármestere és alpolgármestere az összefogás fontosságáról beszéltek; sajnos ritkán tapasztalják, hogy a cigányság egy ügy mögé megosztás nélkül oda tudna állni, azonban akadnak pozitív példák, például „alulról jövő” kezdeményezések, melyekre az önkormányzatoknak nyitottnak kell lenniük. Pető Zoltán kiemelte, hogy a probléma gyökere sokszor az, hogy a politika hajlamos ott is kisebbségként kezelni a roma lakosságot, ahol egyébként többségben vannak, emiatt sokszor nem érzik sajátjuknak a településük ügyeit. Pusoma Emil azt hangsúlyozta, hogy egy roma fiatalnak egyedül a tanulás jelenthet kiutat a nehéz körülményekből.

A Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió részéről Berki András és Surman László presbiterek beszélgettek arról, hogy a missziómunka során milyen tapasztalatokat szereztek. Az egyházban is megfigyelhető az a kettősség, ami a társadalom egészében: némely gyülekezet külön istentiszteletet tart a cigány híveknek, máshol ilyesmi szóba sem jöhet. Surman László szerint az ideális állapot az, ha mindenki együtt van egy egyházon vagy gyülekezeten belül, azonban nem probléma, ha vannak különálló cigány gyülekezetek, ugyanis találkozhatunk olyan kulturális vagy akár liturgikus különbségekkel (pl.: a dicsőítés stílusa), melyek indokolttá teszik ezt. Patkás Rita, a Cigány Módszertani és Kutató Központ megbízott igazgatója a magyarországi kisebbségek helyzetéről beszélt, feltárva azokat a tapasztalatokat, melyeket román nemzetiségéből adódóan szerzett. Párhuzamot vont a román és cigány kisebbségi lét nehézségei között, kiemelve, hogy fő feladatának az érzékenyítést tarja. Ezzel reflektált az interkulturális tréning egyik alappillérére: csapatépítés a másság elfogadásával.

Az interkulturális tréning jó alapot adott, hogy a következő, pályaorientációs és állampolgári ismeretek tréningeket is sikerélménnyel zárják a résztvevők.

 

A nyitókonferenciáról szóló cikk: http://cimok.hu/node/109

Kategória: