A CIMOK közvetítő szerepben, a cigányság és a társadalom között

2012. február 3-án a Cigány Módszertani és Kutató Központ (CIMOK) megkezdte szakmai tevékenységét a magyarországi cigányság felzárkóztatása érdekében. Annak ellenére, hogy a Központ tudományos szakmai munkát kíván folytatni, vezetőjeként egy pünkösdi felekezetű lelkipásztort neveztek ki, ami rögtön utal az intézmény egyházi hátterére. A CIMOK alapítója a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió, amely elszánt támogatója a hátrányos helyzetűeknek.

A Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatójával, Szentesi Zoltánnal a cigányság és a misszió, az egyház és a tudományos munka viszonyáról beszélgettünk.

  • – Milyen munkát takar a Cigány Módszertani és Kutató Központ tevékenysége?
  • – Célunk, küldetésünk, hogy a tudomány eszközeivel támogassuk, segítsük a cigányok között zajló missziómunkát. Laikus, világi értelemben ezt integrációnak hívják, bár a kettő nem minden ponton azonosítható. A legfontosabb, hogy akár a Magyar Pünkösdi Egyház, akár más keresztény felekezetek folyamatosan keresik, és őket is megtalálják azok a szükségek, amelyek a cigány nép életében keletkeznek. Több generáció tapasztalta már, hogy az Evangélium komoly átformáló erővel bír a cigányság életében is. Abban a helyzetben, amelyben ma a társadalom él, óriási szükség van arra, hogy a misszió még hatékonyabb legyen, még láthatóbb legyen a társadalom számára. A CIMOK ebben szeretne közvetítő szerepet betölteni. A CIMOK bemutatja a társadalomnak azt, hogy az Evangélium milyen változásokat eredményez a cigányság életében, ugyanakkor segíteni kívánja a cigányságot abban, hogy mi az, amit tennie kell, hogy a társadalom alkotó-építő eleme legyen, és ne csak szegregátuma.
  • – A cigánykérdés, a cigányok felzárkóztatása a többségi társadalomhoz nagyon divatos tevékenység lett. Valóban szükség van egy újabb romákkal foglalkozó intézményre?
  • – Ahogyan magának az egyháznak is tudnia kell bemutatnia magát a világ számára, hogy miért is hasznos az egyház jelenléte a társadalomban, a cigánymisszió ilyen jellegű bemutatkozása még fontosabb. A tudomány eszközei alkalmasak arra, hogy a társadalomban megértessék az egyház szerepének fontosságát a cigányság életében és felzárkóztatásában.
  • – Módszertan és kutatás, szakmai tudományos munka… hogyan kerül egy ilyen terület élére egy lelkipásztor?
  • – Jómagam elsősorban lelkipásztor vagyok, és azután igazgató. Elkötelezett vagyok a terület iránt. Maga az Evangélium kifejezetten a szegényeknek, az elhagyottaknak, a megkötözötteknek, a gyászolóknak, a megsebzetteknek, a rabságban élőknek hirdettetik, és ők azok, akik leginkább fogékonyak erre. Ma Magyarországon a cigányság megfelel ezeknek a leírásoknak. Ilyen módon, lelkipásztorként bármelyik pillanatban késznek kell lennem a segítség nyújtásra, hogy az Evangélium eljusson a cigánysághoz. Így kerültem kapcsolatba a kutatással is. Én magam nem vagyok tudományos szakember. Viszont, mindenféleképpen van bennem egy készség arra, hogy összekötő kapocs legyek tudós emberek, illetve a misszióban dolgozó és a misszió által elért emberek között.
  • – Hogyan állja meg a CIMOK a helyét a tudományos szférában egy egyházi háttérrel?
  • – Egyelőre úgy tűnik, hogy a CIMOK unikum. Ha nem is teljes szakmai társadalom, de egyes területekre már elért a CIMOK működésének híre és nagyon pozitív visszhangot kapott. Arra törekszünk, hogy minél több tudományos társasággal kapcsolatba kerüljünk, akik a kisebbségek, konkrétan a cigányság körében kutatásokat végeznek. Ugyanakkor a politika, a döntéshozó szervek is érdeklődnek a CIMOK iránt, ezzel elismerve az egyház hatékony tevékenységét a cigányság körében, belátva, hogy az egyház képes a cigánysághoz olyan módon közeledni, ahogy a társadalom más rétegei nem feltétlenül képesek. Ebben kapocs a CIMOK.
  • – Jelen pillanatban milyen konkrét munkát végez a központ?
  • – Elindítottunk egy kutatást, melynek címe: A keresztény cigány közösségek szociológiája. Szeretnénk föltárni és felmérések konkrét eredményeivel bemutatni, hogy milyen hatása van az Evangéliumot hirdető misszióknak a cigányság életére. Ez egy olyan alapkutatás, amellyel egyelőre nem rendelkezik a mai magyar szociológia. Ez a kutatás számos más kérdésre is választ ad majd. Ezen túlmenően, az Emberi Erőforrások Minisztériumával kialakított szakmai kapcsolat révén lehetőségünk nyílt javaslatokat megfogalmazni olyan pályázati kiírásokra, amelyek közvetlenül elérhetőek lennének a cigányság számára.

P. R.