Neményi Mária nemzetközi szakirodalmi vizsgálódása után két alapvető megközelítést mutat be – amelyekben a szociális tényezők a közös alap, vagyis megegyeznek abban, hogy a környezet és egyéb szociális hatások eredményezik a rossz állapotot, azonban nagy különbségekkel magyarázzák, mi vezet ezekhez a rossz környezeti hatásokhoz.
- Az egyik magyarázat szerint az eltérő kultúra, a domináns mintától eltérő szocializációs hatások (beleértve az egészségre, betegségre, külső-belső tisztaságra, táplálkozásra, gyógyításra, ápolásra vonatkozó sajátos szokásokat, tudást, ismeretet).16
- A másik magyarázat szerint az ok: előítéletesség, rasszizmus, vagyis a társadalmi hozzáállás. Mivel ezek felelősek – akár társadalmi intézményi szinteken is – a különbségek kialakulásáért, fennmaradásáért, növekedéséért.
Jól látszik, hogy radikálisan más megközelítésben látja az egyik csoport, mint a másik a problémát. Az egyik a kulturális antropológiai, míg a második a strukturalista megközelítés. Az első esetben az egyén, a csoport a felelős a helyzetért, a másodikban a környezet. Természetesen ezek csupán ideáltípusok. Annyit azonban érdemes még megjegyezni, hogy az etnikai kutatások adatgyűjtéseiben mindig különösen fontos szerepe van a kutatói prekoncepciónak és annak, ahogy a kutatás „tárgyáról” gondolkodik az adott kutatói csoport (ehhez lásd: Dupcsik Csaba: Cigánykutatások 7. Forrás: www.tte.hu/_public/ttorszkonf/ciganykep.pdf). Ez pedig nagyban meghatározza azt is, milyen eredményekre fog jutni a vizsgálatot végző.
- És akármilyen furcsa ez a mai időben (bár sajnálatos módon a rasszizmus erősödése egyre nyilvánvalóbb manapság), van, aki a genetikai különbségeket is megemlíti17 mint okot az eltérő egészségi állapot magyarázataként (és ezt így kvázi harmadik megközelítésként fogadhatjuk el).
Azonban minden megközelítés megegyezik abban, hogy a társadalmi és fizikai környezet az a legfőbb hatás (még akkor is, ha a morális kurzus a felelősséget a személyre, csoportra helyezi főtényezőként, vagy a genetikai okolás a génekben keres „személyes vagy csoportos” magyarázatot), amely végül a romák ilyen rossz egészségi állapotát okozza. Ezért a továbbiakban néhány olyan adatot mutatok be, amely logikus okként szolgál a vizsgált populáció egészségi állapotára.
Lábjegyzetek
17 – Szirtesi Zoltán 1998-ban megjelent írása. Címe: A cigányság egészségügyi helyzete. A szerző három évtizedig volt Szeged-Kiskundorozsma körzeti orvosa, és az itt szerzett tapasztalatai, kutatásai alapján vetette papírra eredményeit.