A keresztény cigány közösségek szociológiája

Készítette: Gyetvai Gellért és Rajki Zoltán (2012)

A téma indoklása és előzmények

Az ismert cigánykutatások jobbára nem vagy csak érintőlegesen foglalkoznak azokkal a kérdésekkel, amelyek a vallásos cigányság szociológiai leírására lehetnének alkalmasak. Ebből kifolyólag időnként vagy alkalmatlan adatokból igyekeznek hipotetikus következtetéseket levonni1, vagy akár téves következtetésekre is jutnak2. Eközben kutatási részeredmények és egyéb tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy bizonyos körülmények között a vallásos cigányság vallási kötődése erős és tényleges integrációs út is lehet. Hipotézisem szerint ráadásul a nem roma keresztény csoportokhoz képest e sokaság sajátos jegyeket is hordoz3, amelynek vizsgálata önmagában is indokol egy ilyen kutatást. A kérdés fontosságát tovább hangsúlyozza Kolosi Tamás (2007) előreszámításai4, amely szerint 2050-re minden negyedik munkába lépő munkavállalási korú fiatal cigány származású lesz (lehet) Magyarországon. Eközben máig kérdéseket vet fel, milyen integrációs utak, lehetőségek adódnak a cigányság számára, amelyen keresztül levetkőzhetik stigmatikus jelenüket, hogy „teljes értékű”5 tagjaivá váljanak a társadalomnak?

2008-2009-ben empirikus reprezentatív kutatást végeztünk Békés városában, amelyben a cigány integrációt vettük górcső alá, és azt igyekeztünk felderíteni, mennyiben hasonult ténylegesen a megfigyeléseink szerint viszonylag jól integrált roma népesség élete az ún. többségi társadaloméhoz. Egyik fontos – bár nem reprezentatív, így csak újabb hipotézisek felállítására alkalmas – tanulsága volt a kutatásnak, hogy azok a cigányok, akik valamilyen erős vallási kötődésről számoltak be, nagyobb valószínűséggel szereztek magasabb iskolai végzettséget, mint akiknek nem volt ilyen kötődésük, illetőleg egyéb integrációs mutatóik is magasabb értékeket vettek fel (munkahely, anyagi, kulturális, lakóhely stb.). Ez vezetett aztán oda, hogy megfogalmazzuk feltételezésünket, miszerint az erős vallási közösségi kötődés fokozza (fokozhatja!) az integrációs hatást. Egyéb tapasztalatok is azt támasztották alá, hogy a közösségi meghatározottság, erős vallási-közösségi befolyás gyakran magasabb iskolai végzettségekkel is párosul6 – amit a közösség hatásának tudhatunk be (a kutatás során felvett interjúk is ezt támasztották alá). Ennek oka részben (és nem kis részben) az, hogy az erős közösségi háttér (különösen, ha vallási – lásd később) gyakran kiszakítja a hagyományos szocializációs környezetből a cigányokat, ráadásul sok esetben már gyermekkorban, és mivel az erős vallási közösségi kötődés gyakran az élet minden területére hatással van, helyettesíti azt egy új, már egész más összetevőkből álló szocializációs környezettel (illetőleg az ilyen típusú integráció gyakran jár vegyes házasságokkal is, amely tovább erősíti a hatást). Saját kutatásunk szerint az előbb elmondottak inkább bizonyulnak igaznak a kisebb vallási közösségek esetében. Ennek több oka lehet. A kis vallási közösségekben pl. – egyéb érvényesülési lehetőség időnként szűkösen lévén – a tanulás kínálkozik elérhető mobilitási csatornának, ráadásul egyes vallási közösségek a saját lelkész és diakónusképzésükben is preferálják időnként a cigány származást (küldetéstudatukból fakadóan). Másrészt az ún. gyenge kötések felkínált lehetőségében fejtik ki kihatásukat, amely a kisebb vallási közösségek „családias-testvéri” közösségekben gyakorlatilag magától értetődő időnként.

Ezeket a megállapításokat erősíti Rajki Zoltán 2001-es népszámlálási adatok alapján készített tanulmánya7, amely szerint a kisebb vallási közösségek tagjai szignifikánsan magasabb arányban rendelkeznek felsőfokú iskolai végzettségekkel, mint a populációban egyébként jellemző. A szerző rámutat, hogy társadalmi érvényesülés lehetőségét meghatározza a felsőoktatásban való részvétel, és ez a felfelé vonzó erő húzóerőként hat az ilyen közösségekbe becsatlakozott, annak integráns részévé vált romákra is.

Harmadik fontos előzményként említhetjük Frasernek a vallásos cigánysággal kapcsolatban tett megállapításait, miszerint, bár általános vélekedés, hogy a cigányság többnyire inkább csak felvette a környezete vallását, annak belső tartalmát már kérdéses, hogy mennyiben tette magáévá, eközben az 1950-es években mintha más kép kezdett volna kirajzolódni, első körben Franciaországban, majd később Spanyolországban, haladva fokozatosan Anglia majd Kelet-Európa felé (Fraser, 2006). A pünkösdi evangéliumi mozgalom máig tartósnak látszó és növekedésre képes hatást fejtett ki8 (bár ennek belső, vallási tartalmát tudomásom szerint még nem mérték empirikusan). Hasonló következtetésre ad lehetőséget Tesfay Sára kutatása9, illetve Fülpesi és Kiss kutatásai is, amelyek azt mutatják, hogy a cigány közösségek képesek értékek tényleges átvételére, illetőleg integrációs készségüket gyökeresen képes megváltoztatni10.

Miért érdemes tehát a népesség e szeletét kutatni?

  1. A csoport szociológiai elemzése eddig még nem történt meg. Országos reprezentatív kutatások zajlottak leginkább (amelyek célja a beilleszkedési lehetőségek céljából a populáció teljességére vonatkozó leíró adatok begyűjtése volt), ezért Keményék is többször tesznek rá említést, hogy a részterületek feltárása fontos lenne.
  2. Az integrációban társadalmilag kiemelt kérdésekre adhatunk bizonyos válaszokat egy olyan csoport esetén, amelynek integrációja egyre fontosabb kérdés.
  3. Mások által már részben feltárt keresztényi és közösségi összefüggéseket tudunk empirikusan igazolni (vagy nem) – mint pl. hogy erősebb integrációs hatást érhetünk el keresztény közösségi hatásokkal.

Eddigi roma kutatások (vázlatos áttekintés)

Bár a roma kutatásoknak viszonylag széles spektrumát (idői és megközelítési síkon is) ismerheti meg a kutató, a vallási (vagy szűkebben keresztény vallási) és roma szavak együttes használatára alig van utalás. Az első cigány kutatás (vagy talán inkább kutatási előzmény) viszonylag korai az országban: 1753-54-ben Wáli István nevéhez kötődik, amely több tekintetben is fontos kiindulópont nem csak a magyar, de a nemzetközi kutatásoknak máig is: Wáli ugyanis a hollandiai tanulmányai alkalmával figyelt fel arra az azóta több tekintetben igazolt tényre, hogy a cigányok szókincse indiai származásra utal11.

Később Vekerdi József nyelvi, életmódbeli, kulturális, Liszt sok vitát kiváltott zenei kutatása, egyéb kutatók mesék, énekek, antropológiai, néprajzi, történeti, részben szociológiai, pedagógiai kutatásairól számolhatunk be leginkább (Vekerdi, 1982). Vekerdi hivatkozott összeállításából az is kiderül, hogy a vallás, leginkább a fent nevezett területek között amolyan mellékes és inkább a folklorisztikája miatt „érdekes” területként jelentkezett. Ha vallási utalást tesznek is, gyakran negatívan: „Vallásuk nincs (’a dög nem támad fel’)” (idézi Vekerdi, 1982, 5). Más kutatások inkább babonás vallásosságukat hangsúlyozzák (Wislocki, 1856-1907). A későbbiekben – nem kis szünet után – Csenki Sándor (1941, 1942), Erdős Kamill (1949) stb. nevével jellemezhető a cigány kutatások „sora”, vallási kérdés azonban itt sem élvez prioritást. Igazi változást (leginkább a szociológia tulajdonképpeni bekapcsolódását) az 1971-es ún. Kemény-féle kutatás hoz (később 1773, 1779, 1783-ban lefolytatott „újmagyarok” felmérése12). Ez egy egész országot feltérképezni igyekvő reprezentatív felmérés13. Később 1993-ban és 2003-ban tartottak még hasonló léptékű kutatásokat szintén Kemény István nevével fémjelzetten. Tulajdonképpen e hagyományt folytatta a 2010-ben készült roma országos kutatás (Kurucz – szerk., 2011), azonban ez sem törekedett vallási kérdések mély mérésére, elemzésére14.

Vallásos téren Majsai Virág Eszter-féle szociolingvisztikai kutatás (2008), Karsai Ervin szintén inkább nyelvi-néprajzi kutatása (1994), Náday Gyula (2000), Rostás-Karsai (1990) említhetőek leginkább, vagy a már említett Tesfay, Fülpesi, Kis-féle kutatások. Azonban ezek nem feltétlenül szociológiai kérdéseket és nem ehhez kapcsolódó módszerességet követtek.

Megközelítések

A vallási paradigma. A vallási élet sokféle meghatározás közül – mivel bizonyos kiemelkedően fontos belső tartalmak meglétét feltételezzük fontosnak leginkább e téren – fontos, hogy a minél szorosabban a vallásos élethez tartozó népesség kerüljön be a mérésbe. Feltételrendszer: aktív templomba járás, gyülekezeti élet (módszertani meghatározását később kell pontosítani). Minimumfeltétel: az adott tag a gyülekezet lelkésze (vagy más elöljárója) szerint aktív (ez módszerében még változhat). Elvárás, hogy legalább havonta egyszer jelenjen meg az istentiszteleten. A kérdés tisztázására külön (jelenlegi állapotában dichotóm jellegű) kérdéssort látok fontosnak beállítani, amely elsősorban a belső és külső vallásosság elkülöníthető jellegét igyekszik pontosítani, amely részben eltérhet a korábban már (pl. Tomka Miklósék által) használt megközelítésektől.

A cigány „paradigma”. Kutatásomban a besorolási lehetőségek közül azt teszem magamévá, hogy cigány az, akit a környezete annak tart. Azonban – természetesen – használhatunk (amolyan ellenőrző váltóként) az elsődlegesen kívül további besorolási kategóriákat is, azonban első feltételként ezt látom ésszerűnek.

Hipotézisek

H1: A vallási közösségekben aktívan részt vevő cigányok integrációs mutatói szignifikánsan magasabbak, mint a nem aktív vallásosoké (akár asszimilálódnak is).

H2: A keresztény identitás nagyrészt vagy egészen felülírja a roma identitást (létező asszimilációs hatás).

H3: Feltételezzük, hogy létezik önmagában is egy közösségi hatás. Hasonló a hasonlóval-hatás. Vagyis a közösségi életforma hasonlósága a valódi közösségeket építő egyházi közösségekben visszaigazolást talál a cigányság közösségi szemléletében15 (mindkét helyen van sajátos norma és hagyományos értelemben vett közösség, amely pl. megfogalmazódik abban, hogy testvérnek szólíthatják egymást stb. - ez leginkább kis vallási közösségekre várható. A hatás lényege a közvetített értékrendszerek van. Jobban közvetítik azokat a konzervatív értékeket a gyülekezetek, amelyek – ha el is térnek tartalmukban és jellegükben – a roma a közösségeknek is sajátjai.

H4: Feltételezem ugyanakkor, hogy a keresztény gyülekezeteknek van egy plusz hatásuk (tehát nem csak a csoportdinamikából adódó közösségi hatás). Ez leginkább abból fakad, hogy többlet ún. gyenge kötésekre16 nyílik lehetőség általuk. Ráadásul az altruista alapok miatt a gyenge kötések felülről kezdeményeződnek (ami ritka az itt említhető elméletek szerint), és nagy erőforrásokat kínálnak fel minimális ellenszolgáltatásért cserébe a sem megfelelő erőforrásokkal, sem pozicionális erővel nem rendelkező alsóbb rétegeknek. A gyülekezetek ezzel amolyan gyenge kötéseket biztosító mobilitási csatornákká válnak17.

Tervezett kutatások és megjelenések

Célcsoport: olyan roma közösségek, amelyek teljes egészében cigány gyülekezetek, illetve amelyekben legalább 10%-os a roma arány és létszámuk minimum 100 tag18.
2012-2013 – leíró szociológiai kutatás lefolytatása az alapsokaságon (mintavétellel vagy teljes populációs lekérdezéssel populációtól függően – kvantitatív adatgyűjtéssel).
2012-2014 – kiegészítő kutatások egyes kérdések mélyebb tisztázása miatt (fókuszcsoport, interjúk, illetőleg újabb kérdőíves adatfelvételek, ha az összehasonlítás vagy pontosítás miatt szükségesek)
2012 év végétől folyamatosan: kismonográfiák és konferenciák – elméleti kérdések újratisztázása, mint pl. integráció vs. adminisztráció (publikációs terv később), illetve az adatok közzététele fokozatosan, újabb hipotézisek megfogalmazása.

A kutatásban operacionalizálandó területek

  • Alapvető szociológiai ismérvek (iskolázottság, lakóhely, munka, család, vallásosság stb.). Elsősorban a Kemény-féle módszertani megközelítés alapján – a 2010-es változtatásokkal (az összehasonlíthatóság miatt). Plusz: népességszámlálás 2011. Ez által válik lehetségessé, hogy összehasonlítható adataink legyenek az országos populációt illetően is.
  • Integráció mértéke, módja – pl. pozíciógenerátorral, mivel ezt is használták az említett és összehasonlításra szánt 2010-es reprezentatív felmérésben, vagy pl. elfogadott értékteszt, előítéletesség skálák – más romákkal és a többségi társadalommal szemben, illetve velük kapcsolatban a többségi társadalom előítéletessége, szabadidő eltöltése, egészségügyi helyzet. Az itt ellenőrizhető gyenge kötések vizsgálata.
  • Roma identitás (nyelv, nem roma kapcsolatok, vegyes házasságok, hagyományokhoz való viszony, gyerekekkel kapcsolatos terveik, gyermekvállalási hajlandóság, jövőkép – magára és gyermekére).
  • Vallási identitás (dichotóm területekkel: belső-külső volta, intézményi-saját volta, bibliai-egyházi (hagyományokra épülő), mennyiben elfogadható az élet vallás alá vetettsége stb.

Kiegészítésként: Összehasonlító vizsgálatok. Olyan roma közösségeket vizsgálunk az adott közösségek mellett, amelyek nem vallási identitásra épülnek – elsősorban kvalitatív eszközök.

Tervezett kutatási módszerek

A populáció
Feltárás folyamatban. A célcsoport elsősorban kisebb protestáns vallási közösségekben található az eddigi ismereteink szerint, de nagyobb vallási közösségekben is előfordulnak. A becslésük ingadozó: 2000-10 000 fő közé helyezik a populáció számát különböző felekezetek kompetens vezetői. Az előzetes tárgyalások azt mutatják, hogy ezek elérhetők a gyülekezeti lelkészek és egyéb vallási hálózatok által. Mindazonáltal a populáció pontos feltárása még folyamatban van. A tényleges populációtól függ, hogy végül mintavétellel vagy teljes lekérdezéssel dolgozunk.

Módszerek
Kérdőív és interjúk, fókuszcsoport. A kérdőívektől várjuk a populáció alapvető szociológiai jellemzőinek feltárását, illetve itt – már – tesztelni kívánjuk a későbbiekre szánt „vallás megélésének” lényegi elemeiről szóló attitűdkérdéseket is. Az eredményeket és az elméleti kérdéseket a szakirodalmi tájékozódás és „vita” mellett fókuszcsoportokkal és interjúkkal kívánjuk tovább tisztázni.

Fontos: A 2010-es adatsorok (NCSSZI) és a 2011-es népszámlálás adatai összehasonlító elemzésre adnak lehetőséget. A módszertani kialakításnál ezért az összehasonlíthatóságra fokozottan kell figyelni.

Időrend és folyamatok

  1. Kutatás előkészítés
    • Populáció feltérképezése, esetleges mintavétel – március végéig
    • Kérdőív előkészítése (első változat) – február vége
    • Kérdőív véglegesítése – április közepe
    • Lekérdezési terv véglegesítése, kérdezőbiztosok, lekérdezés dokumentumai – április közepe
  2. Lekérdezés – június végéig (ellenőrzés)
  3. Adatbevitel, adattisztítás – szeptember közepe
  4. Alap adatelemzések – október végéig
  5. Adatfeldolgozás, első következtetések – kvantitatív kutatási folyamatok előkészítése – novembertől
  6. Első közzétételek (MSZT, műhelymegbeszélések, konferenciák stb.) októbertől
  7. Adatok első publikálása – 2013. február végéig
  8. További folyamatok tervezése (további közzétételek), kvalitatív és egyéb terepmunkák – 2013. márciustól

További kutatási irányok várhatóan

  1. Roma identitás és keresztény identitás egymásra való hatásának mélyebb feltérképezése, önazonossága
  2. További összehasonlító vizsgálatok keresztény és egyéb nem keresztényi közösségek között
  3. Romákkal kapcsolatos további elméleti kutatások (a csoporttal kapcsolatos elméleti modellek újragondolása)
  4. Roma foglalkoztatás elméleti és gyakorlati kutatása

Eddigi szakirodalmi áttekintés

  • Báger Gusztáv (szerk.): A magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére a rendszerváltás óta fordított támogatások mértéke és hatékonysága. Bp. 2008. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet
  • Szűcs Norbert: A cigányság szociológiai szakirodalma a rendszerváltás utáni Magyarországon. Forrás: http://www.fk.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/kozmuv/wp/wp-content/uploads/201...
  • Majsai Virág Eszter: A vallási formanyelv szociolingvisztikai vizsgálata három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei cigány keresztény vallási közösségben. In: Romológia 2008. május 13.
  • Vekerdi József: A magyarországi cigány kutatások története. Debrecen, 1982. Kossuth L. Tudományegyetem
  • Gyetvai Gellért: Roma integráció Békés városában. Békés, 2009. Szent Lázár Alapítvány
  • Dúl Géza: Evangelizáló egyház – cigányközösség. Forrás: web.axelero.hu/kesz/jel/04_01/cigany.html, évszám nélkül
  • Kurucz Erika (szerk.): Roma kutatások, 2010. Élethelyzetek a társadalom peremén. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011
  • Csepeli-Örkény-Székelyi (szerk.): Kisebbségszociológia. Bp., 1997. Minoritás Alapítvány
  • Karsai-Szirtesi-Forrai-Hegedűs: „Míg én rólad mindent, te rólam semmit sem tudsz” Bp. 1994. Nemzetközi Családév Titkárság
  • Weber, Max: Vallásszociológia. Bp. 2005. Helikon Kiadó
  • Faludi András: Cigányok. Bp. 1964. Kossuth Kiadó
  • Fraser, Angus: A cigányok. Bp. 2006. Osiris Kiadó
  • Davie, Grace: A vallás szociológiája. Pannonhalma, 2010. Bencés Kiadó
  • Rajki Zoltán: A kisebb vallási közösségekhez tartozók esélyegyenlősége Magyarországon az ezredforduló éveiben a népszámlálás adatai tükrében, In: Köbel Szilvia (szerk.): A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért. Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából, Budapest, 2010. június 1-2., Budapest, 2010, Közigazgatási és Igazásgügyi Minisztérium,2010, 203-223. oldal
  • Dúl Géza: A cigányság evangelizálása: Távlatok, 2007/1. sz
  • Landauer Attila: Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban. In: Nagy Attila (szerk.): A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Bp. 2004. OSzK-Gondolat Kiadó. Forrás: http://mek.oszk.hu/04200/04209
  • Péceli Melinda-Lukács Ágnes: A vallás szerepe a cigányság integrációjában. (Embertárs, 2009/3.)
  • Török Péter: És (a)mikor destruktívak? (Bp. 2007. SOTE Mentálhigiéné Intézete- Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány-HÍD Alapítvány kiadása)
  • Török Péter: Magyarországi vallási kalauz 2004. Bp. 2004. Akadémiai Kiadó
  • Lin, Nan: Társadalmi erőforrások és társadalmi mobilitás – a státuselérés strukturális elmélete. In: Angelusz R. (szerk.) A társadalmi rétegződés komponensei. Bp. 2004. Új Mandátum Kiadó.
  • Hörömpöli E.-Koplányi E.: A magyarországi roma népesség 40 éve, az 1971-ben kialakított Kemény-féle módszertani keret alapján. In. Kurucz Erika (szerk.): Roma kutatások, 2010. Élethelyzetek a társadalom peremén. Bp. 2011. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
  • Tesfay Sára: „Mi vagyunk a kalapos gábor cigányok, akik nem isznak…” Forrás: http://www.mtaki.hu/docs/ter_es_terep_05/ter_es_terep_05_tesfay_saba.pdf
    Varga Attila: Integráció és differenciálódás a romák gyenge kötéseinek tükrében. In: Kurucz Erika (szerk.): Roma kutatások, 2010. Élethelyzetek a társadalom peremén. Bp. 2011. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet
  • Fülpesi Gy.-Kiss D.: Roma közösségek együttélési stratégiái. Forrás: http://web.adatbank.transindex.ro/pdfdok/web8-9_04_FulpesiKiss.pdf
  • Zombory M.-Kovai M.: A magyarországi roma népesség foglalkoztatottsága. In Babusik Ferenc (szerk.): A romák esélyei Magyarországon
    Kávé Kiadó, Bp. 2002. pp. 71-119.

Lábjegyzetek

1 – Mint pl. a később említett 2010-es országos roma kutatás, amely erre nézve csak részben dolgozik reprezentatív adatokkal, mivel a kisebb gyülekezetek cigány populációjának reprezentáltsága nem kielégítő.
2 – Az előzetes kutatási eredmények áttekintésénél jól megfigyelhető volt, hogy általánossá vált az az elképzelés (részben megfigyelés), hogy a cigányság csak – úgymond érdekből – átveszi a környezete vallásosságát, miközben annak belső tartalmával nem azonosul. Ezek a kutatások azonban kvalitatív, elsősorban megfigyeléses kutatások voltak, amelyek nem reprezentatívak.
3 – Majsai Virág Eszter szociolingvisztikai kutatása első hipotézisében éppen ezt fogalmazza meg és részben igazolja: „a vallási formanyelv minden környezetben sajátos módon fordítódik le.” (Majsai, 2008)
4 – Ilyen előreszámítás több is ismert, esetleg eltérő eredményekkel (pl. Zombori-Kovai), de a problémát, nevezetesen, hogy a cigányság integrációs problémája egyre nyomósabb, hasonlóan hangsúlyozzák.
5 – Ez értékelő kategóriát a közvélekedés címkézése miatt látom indokoltnak használni, azonban a kutatás szervezői nem értünk vele egyet, csak tudomásul vesszük mint általánosnak mondható értékmércét.
6 – Minden közösségre azért ez nem igaz, hanem inkább azokra a közösségekre, amelyek intellektuális befolyása jelentősnek mondható – anélkül, hogy itt most pontosan definiálnánk mind a közösség, mind az erős befolyás fogalmát.
7 – Rajki Zoltán: A kisebb vallási közösségekhez tartozók esélyegyenlősége Magyarországon az ezredforduló éveiben a népszámlálás adatai tükrében, In: Köbel Szilvia (szerk.): A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlőség megteremtéséért. Tudományos konferencia a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény húszéves évfordulója alkalmából, Budapest, 2010. június 1-2., Budapest, 2010, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010, 203-223. oldal.
8 – Fraser említi még a katolikus mozgalmakat is (elsősorban zarándoklatok alkalmával), azonban a kiteljesedés és intézményessé válás végül a pünkösdi mozgalomhoz kötődik, ezért most itt csak ezt említettem.
9 – Tesfay, 2003 (időpontot ellenőrizni)
10 – Az említett szerzők erdélyi kutatásaik kapcsán elsősorban adventista gábor cigányok között végeztek megfigyeléseket, gyűjtöttek adatokat.
11 – Ez lett az alapja a ma már általánosságban elfogadott indiai származásnak. Korábban többféle származási lehetőséggel számoltak, talán legelterjedtebb pedig az egyiptomi származás volt. Innen az angol Gypsi elnevezés is.
12 – Szűcs, 2011. 66.
13 – Ide sorolható még TÁRKI háztartás monitor (1997-2001)
14 – Ennek egyrészt történelmi okai voltak (pl. az 1971-es mérés), mivel a korábbi változóterületeket vitték jórészt tovább az összehasonlíthatóság kedvéért. A 2010-es kutatás is azt vallja, hogy – bár az elméleti kereteket megújítja – tartalmában az 1976-os (ekkor publikálta kutatását Kemény) tematikát követi.
15 – Mindezt azért fontos kiemelni, mivel az inkább individualista logikára épülő társadalmi lét igen sok helyen éppen ezeket a közösségi jegyeket nem tartalmazza.
16 – Nan Lin, 1987, Granovetter, 1973
17 – Ezt annak ellenére feltételezem, hogy a 2010-es kutatás alapján Varga Attila azt állapítja meg, hogy a legkevesebb ilyen kötéssel a kisegyházak roma tagjai rendelkeznek. Azt gondolom ugyanis, hogy a minta, amivel az adott kutatás dolgozott nem ad betekintést – értelemszerűen – a kisebb vallási közösségek integráló szerepébe, másrészt pedig a vallási dimenziót sem igazán a teljesség igényével mérte, így megállapításai legalábbis megkérdőjelezhető. Különösen, mivel a megfigyeléseink ennek éppen ellene mondanak.
18 – Legalább 10 főt érdemes a csoportdinamikai kérdések miatt, amit itt feltételezünk, jelenlévőnek venni, mert itt már jelentkezhetnek azok a közösségi hatások, amelyeket várunk. Ehhez pedig legalább 100 fős gyülekezetre van szükség.


Csatolt állomány: