Együttműködés a Miskolci Egyetemmel a cigányság érdekében

A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió elsősorban oktatási, kutatási és szociális munka területére kiterjedő együttműködési megállapodást kötött a Miskolci Egyetemmel szerdán az egyetem épületében. Az ünnepélyes aláíráson részt vettek prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, Durkó Albert Zoltán, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió misszióvezetője, valamint a szakmai koordinációban érintett karok dékánjai: dr. Illésné dr. Kovács Mária, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, Veresné prof. dr. Somosi Mariann, a Gazdaságtudományi Kar dékánja. Jelen voltak a Cigány Módszertani és Kutató Központ részéről Surman László igazgató, a Reményhír Intézményfenntartó Központ részéről Patkás Rita oktatási és képzési igazgató, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió Segítő Szolgálat – Szociális Szolgáltató részéről pedig Fazekas Hajnalka intézményvezető.

Az eseményen prof. dr. Horváth Zita a miskolci egyetem rektora többek között arról beszélt, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a régióban a társadalmi felzárkóztatásra. Számtalan program segíti a környék nehezebb sorsú diákjait. Amikor a társadalomtudományi karok megjelentek az egyetemen, elindult a harmadik misszió, a társadalmi felzárkóztatás segítésének gondolata.

Durkó Albert misszióvezető elmondta: 1996-ban alakult meg a cigánymisszió, akkoriban mindössze 3 gyülekezettel, ma teljesen lefedik az országot és 137 cigány gyülekezetet működtetnek. Az elmúlt időszakban jelentősen fejlődtek nemzetközi kapcsolataik is. Minden lehetőséget megragadnak a hátrányos helyzetűek megsegítésére. Nagy lehetőséget látnak abban, hogy a Miskolci egyetemmel működnek majd együtt, hiszen véleménye szerint a közös munkával lehet segíteni a cigányságban rejlő potenciál kiaknázását. Hogy ez a potenciál láthatóvá váljon, sok munkára, oktatási és kutatási programokra van szükség.

Ez a mostani megállapodás olyan hosszú távú együttműködést eredményezhet majd, amely nagy segítséget jelent nemcsak a roma, hanem a nehéz körülmények között élő nem roma fiataloknak is, akik előtt a tudás új utakat és lehetőségeket nyit meg.

VII. Protestáns Cigánymissziói Konferencia

Hetedik alkalommal gyűltek össze Isten dicsőítésére és a testvéri kapcsolatok építésére a baptista, evangélikus, metodista, pünkösdi és református felekezek cigánymissziói. A találkozóra a békési Baptista imaházban került sor, ahol csaknem háromszázan gyűltek össze hazánk minden szegletéből.

Falak nélkül Jézussal

„Krisztus teste egy. Cigány és nem cigány ember között nem lehet fal, mert Krisztusban az már szét lett rombolva” – hangzott el az Országos Protestáns Cigánymissziós Konferencián, amelynek ezúttal Békés adott otthont. Az öt egyház részvételével zajló eseményre immár hetedik alkalommal került sor.

A több száz résztvevővel zajló konferenciára most is az ország számos pontjából érkeztek a baptista, református, pünkösdi, metodista és az evangélikus egyházak cigánymisszióinak képviselői február 12-én, akik a nap kezdetén a Békési Kegyelem Gyülekezet dicsőítő csapatának vezetésével magasztalták az Urat.

„A mai napon Istent dicsőíteni jöttünk össze, de a zenén kívül ennek ezer más formája van, tehetjük ezt a munkánkkal, a családdal, vagy éppen a gyülekezeti életünkben végzett feladatokkal is. A legfontosabb kérdés, hogy ahol vagyunk, ott a viselkedésünkkel Isten dicsőségét szolgáljuk-e” – emelte ki köszöntőjében Bakay Péter lelkész, az Evangélikus Cigánymisszió vezetője.

Sztojka Attila kormánybiztos, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan országot kell építenünk, ami Isten országa.

„Öt protestáns egyház összefogott egy cél érdekében, és ez az összefogás nem volt más, mint a szeretetnek a kiteljesítése. Ma már nincsenek falak, mert lebontjuk azokat, amelyek 2010-ig jellemzőek voltak. Ki kell mondanunk, hogy addig a roma közösség életében a félelem és az aggódás volt a jellemző. Korábban voltak olyan csoportok, akik úgy gondolták, hogy úgy tudnak saját hatalmat gyakorolni, ha mások felett rendelkeznek. Onnan indultunk, hogy szembeállították a magyart és cigányt, ma pedig már közösen dicsérjük Istent.”

Sztojka Attila kiemelte, hogy tíz év alatt ötven százalékkal nőtt a romák foglalkoztatási aránya, és sikerült elérni, hogy ma már vannak önbecsüléssel rendelkező cigány állampolgárok Magyarországon.

„Ma azt is látjuk, hogy sokan megkérdőjelezik, mit jelent kereszténynek lenni, elindult egy verseny is, hogy ki a keresztényebb a másiknál, de ez sajnos annak a jele, hogy a megtévesztés időszakában járunk. Ne engedjük, hogy megtévesszenek minket, mert a feladatunk nem más, minthogy egy olyan országot építsünk, ami Isten országa. Elég volt a semlegességből, elő kell vennünk azokat az értékeket, amelyeket Isten adott nekünk.”

Pintér Imre, a Magyar Pünkösdi Egyház elnökhelyettese szerint a missziói munka a fejlődésről szól, motorja az egyháznak.

Nagy öröm látni, hogy van valódi fejlődés az önbecsülésben, a társadalmi feladatok átvállalásában, az egyének életében is, de hívő emberként a legnagyobb kihívás az életünkben, hogy meglátszódjék életünkben a Krisztus. Ha átformálódunk az Ő képmására, akkor a fejlődésnek a letéteményese jelen van az életünkben” – fogalmazott beszédében.

„Ha cigány és nem cigány ember együtt dicsőíti Istent, az mindig ünnep. A falak lerombolását csak Jézussal közösen tudjuk elvégezni, mert csak Ő tudja ezt megtenni bennünk, körülöttünk és általunk. Ez pedig azért van így, mert Krisztus teste egy, nekünk pedig ez a legfontosabb garanciánk arra, hogy cigány és nem cigány ember között nincs fal, mert Krisztusban az már szét lett rombolva” – vallotta dr. Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója.

Kurdi Zoltán, a Metodista Cigánymisszió vezetőjének imája után Péter Pál, a Pünkösdi Cigánymisszió lelkészének igehirdetése következett, számtalan bizonysággal.

„Istent magasztalni csak akkor tudjuk, ha Jézusra nézünk. Feladatunk Istent dicsőíteni otthon, a munkahelyemen, a gyülekezetemben, ott ahol éppen vagyunk. Ha áldjuk az Urat mindenkor, akkor áldás leszünk az emberek számára, és bárhová megyünk, áldás lesz az életünk. Amikor a pusztában vagyunk, amikor nehézség vesz körül bennünket, könnyen elfogyhat a hitünk, de emeljük fel a hangunkat az Úrhoz, kiáltsunk hozzá, mert Ő hallja a szavainkat.”

„A cigányok között óriási ébredés lesz, és ez ki fog hatni Magyarországra és Európára is. Tíz éve alakult a Cigány Módszertani és Kutató Központunk, hetedik éve tartjuk meg a konferenciát, és bár tavaly a vírushelyzet miatt csak online tudtunk bejelentkezni, két évvel ezelőtt a Debreceni Nagytemplomban voltunk, ahol ezerötszáz cigány ember dicsérte az Urat ” – ezt már Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője emelte ki, aki szerint egymásra vagyunk utalva, hiszen különböző ajándékokkal rendelkezünk.

Hisszük, hogy a cigányokból elsők lesznek, mert tetszik Istennek, hogy megszégyenítse a bölcseket, az okosokat. Isten a cigányokat fel fogja emelni, és rajtuk keresztül fogja bemutatni az Ő dicsőségét. Szükségünk van rá, hogy új szívünk legyen, Krisztus uralkodjék benne.”

A dicsőítés után bizonyságok sorával folytatódott a program délutáni része, Dani Eszternek, a Református Cigánymisszió lelkészének közreműködésével. Volt, aki drogkereskedésből és fogyasztásból, mások skizofréniából, vagy éppen depresszióból szabadultak meg Krisztus kegyelme által, de számtalan reménytelennek tűnő élethelyzetből hozta ki az Úr a jelenlévő bizonyságtevőket.

Útravalóként a konferencia végén mindenki szívébe zárhatta az elhangzott mondatot.

„Engedjük, hogy Isten dicsősége a gyülekezeteinken átragyogjon, ekkor fogja a világ megismerni, hogy Jézus Krisztus valóban Úr, és a szeretetnek az Istene.”

Az esemény a Református Cigánymisszió vezetőinekTóth Anitának és Sztojka Szabinának záró gondolataival, valamint Durkó Albert elbocsátó áldásával ért véget.

Morár Ildikó, Kocsány Roland

I. Roma Világkongresszus 50. és MPE OCM 25. évforduló

Az I. Nemzetközi Roma Világkongresszus 50 éves, és a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió 25 éves évfordulója alkalmából szervezett, szakmai konferenciával egybekötött jubileumi rendezvényen elhangzott előadások, beszédek.

„A reménység népe” – Az I. Roma Világkongresszusra emlékezünk című pályázat

Sajtóközlemény

A Cigány Módszertani és Kutató Központ „A reménység népe” – Az I. Roma Világkongresszusra emlékezünk című, ROMA-NEMZ-KUL-21-0431 számú pályázata.

Támogatási időszak: 2021. január 1. – 2021. december 31.

Megvalósítás helyszíne: Békés és Kótaj.

A Cigány Módszertani és Kutató Központ a ROMA-NEMZ-KUL-21-0431 azonosítószámon 500 000 Ft összegű, 100% mértékű támogatást nyert, melynek célja megemlékezni az I. Roma Világkongresszus 50. évfordulója alkalmából, és egyben csatlakozni azon ünneplő közösséghez, akik értik 1971. április 8-12 üzenetét. A megemlékezés célja, hogy minél szélesebb körben megünnepelje és megismertesse a magyar társadalom egészével a nemzetközi cigány közösségek nemzeti egységre való törekvéseinek tartalmát és szándékát. Programunk nemes célja az is, hogy a cigányok félévszázados múltja, történelme ne zuhanjon feledésbe, sőt, sokkal nagyobb figyelmet kapjon.

Az I. Roma Világkongresszus 50. évfordulója alkalmából a Cigány Módszertani és Kutató Központ Békésen tartott ünnepi konferenciát, majd szintén Békésen egy olyan rendezvényt, melynek keretében szervezetünknek a roma társadalom felzárkózása, kultúrájának megőrzése érdekében tett tevékenységeit mutatta be. A harmadik rendezvény Kótajon, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei – nagyrészben romák által lakott – településen valósult meg.

Ezúton is köszönjük Magyarország Kormányának támogatását!

2021.12.31.
Cigány Módszertani és Kutató Központ

2021.08.17. Békés

2021.11.17. Békés

2021.11.30. Kótaj

Isten gyógyít és felemel

Mindannyian egyenlők vagyunk, más életutakkal, más képességekkel, más lehetőségekkel ugyan, de egyenlők. Az egyenlőség persze mindig üres és megvalósítatlan szlogen volt és maradt a történelem során, ami a legmarkánsabban a politika színterén mutatkozott meg, de a társadalom egészének bármelyik részletében, sőt még a keresztény egyházak esetében is. De Isten szívében, szemében, kezében valóban egyenlők vagyunk, és csak ott!

25 éves az MPE Országos Cigánymisszió

25 évvel ezelőtt indult útjára a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója, ennek kapcsán november 17-én nagyívű rendezvény zajlott a szervezet békési központjában. Minderről Surman László missziós igazgatóval beszélgettek a Behir.hu AKTUÁLIS című műsorában.

Forrás: Behir.hu

Surman Lászlóval beszélgettek a 7.TV Aktuális című műsorában

Surman Lászlóval, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatójával beszélgettek a 7.TV Aktuális című műsorában.

A beszélgetés témája a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar valamint a CIMOK nemrég végzett közös kutató munkája volt.

A beszélgetés megtekinthető a Behir.hu YouTube csatornáján:

Több mint 120 cigány családnál végeztek antropológiai kutatást Békésen

Augusztus 28-án szombaton érkeztek Békésre a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének oktatói és hallgatói. A kulturális antropológia szakos hallgatók az elméleti képzés során elsajátított tudást és módszereket a megvalósult kutatás keretében a gyakorlatban is kipróbálhatták és hasznosíthatták. A terepkutatás vezetői dr. Kotics József intézetigazgató és Gulyás Klára egyetemi oktató voltak.

A hallgatók a kutatást Békésen, a helyi lakosság által „Párizs”-nak nevezett telepen végezték, amely a közösség komplex szükséglet-, igény- és állapotfelmérésére irányult. A telepen minden háztartásába eljutottak, így a teljes népességre vonatkozóan nyertek adatokat.

Egyrészt azért választották az említett városrészt célterületnek, mert a kutatás vezetői kutatási területe elsősorban a roma-magyar együttélés, a felzárkózás politika és a neo-protestáns kisegyházak szerepének vizsgálata a romák/cigányok és a mélyszegénységben élők integrációjában. Másrészt pedig már hosszú ideje szakmai kapcsolatot ápolnak Surman Lászlóval, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatójával.

Dr. Kotics József a kutatás kapcsán elmondta, hogy izgalmas kutatási terület az új egyházi közösségeknek a roma/cigány integrációban betöltött szerepének vizsgálata.

A megtérés-történetekből látható, hogy a megtért személyek élethelyzete pozitív irányba változott. Ezen a ponton is fontos a szerepe a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziónak. A most Békésen feltárt adatok alapján is jól látható, hogy a megtért cigány/roma személyeknek jelentősen nőnek az integrációs esélyei.

„Párizs” vonatkozásában nem beszélhetünk klasszikus gettóról, bár a terület szegregátum, és szinte kizárólag romák lakják, mégis a gettók legfőbb jellemzője itt nem érvényes. A „párizsiak” szoros munka és rituális kapcsolatban vannak a magyar lakossággal – pl. jellemzők a vegyes házasságok és a vegyes gyülekezetek.  A megkérdezettek a legnagyobb nehézséget az iskolai szegregációban és a bizonytalan munkavállalásban látják. Sok a hitellel terhelt ingatlan is, amely súlyosan nehezíti integrációs esélyeiket.

A felvett adatok feldolgozása, adatbázisokba rendezése, az interjúk digitalizálása a közeljövőben megtörténik, és az adatok feldolgozásából egy átfogó tanulmány készül. A kutatás célja nem kizárólag az volt, hogy a hallgatók kutatási tapasztalatot szerezzenek, hanem az, hogy a helyi szakmai közösség azt hasznosítani tudja tevékenysége során. Előkészítés alatt áll a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar valamint a Cigány Módszertani és Kutató Központ között egy együttműködési megállapodás kutatások végzésére terepgyakorlatok keretében.

Dr. Szilágyiné Morár Ildikó