Balogh Zoltán – Evangélium az 1Kor 15,1–8 alapján

Az evangélium az újszövetségi iratokban, Jézus Krisztus személyét, szolgálatát – tanítását és cselekedeteit foglalja magába. Az első négy könyv (Máté, Márk, Lukács és János) foglalkozik részletesen vele. Az evangélium leírói különböző szemszögből, egyedi módon mutatják be hallgatóik számára. Tanúságot tesznek a megtörtént eseményekről, annak hatásairól. Ugyanakkor kihívást is intéz felénk, melyet Jézus személyesen tesz fel kérdés formájában minden egyes ember számára: „Ti pedig kinek mondotok engem?” (Mt 16,13–17; Mk 8,27–29; Lk 9,18–20; Jn 6,69)…

A holokauszt roma áldozataira emlékeztek Békésen

A Roma Holokauszt Áldozatainak Emléknapját rendezték meg Békésen. A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi határozata alapján minden évben, augusztus 2-án emlékeznek meg a holokauszt során elhurcolt roma áldozatokról.

„A múltat megváltoztatni nem lehet, de a vészterhes időkre emlékezni, és a borzalmakból tanulni kötelesség” – hangzott el a békési megemlékezésen, amelyet a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója, Békés Város Önkormányzata és a Cigány Módszertani és Kutató Központ közösen szervezett.

A misszió központjában megtartott ünnepi konferencián Durkó Albert misszióvezető, Ficz Emma, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság osztályvezetője, valamint dr. Zima András, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezetője, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója emlékezett meg a háborús népirtás borzalmairól, amely a zsidóság mellett nagyszámban érintette a Magyarországon élő roma lakosságot is.

Az elmúlt évek hagyományaihoz híven a programok a békési Széchenyi téren felállított emlékműnél folytatódtak, ahol Szabó Gábornak, a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjének, valamint Mucsi András, önkormányzati képviselőnek a szavai után, az esemény záróakkordjaként, a jelenlévők az emlékezés koszorúinak elhelyezésével, és egy-egy mécses meggyújtásával emlékeztek az áldozatokra.

Emlékünnepség a Roma Holokauszt Áldozatainak Emléknapja alkalmából

A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió, Békés Város Önkormányzata és a Cigány Módszertani és Kutató Központ a Roma Holokauszt Áldozatainak Emléknapja alkalmából emlékünnepséget szervez 2022. augusztus 2-án 11 órától az MPE OCM rendezvény termében (Békés, Verseny u. 7.), majd 14 órától koszorúzást az I. és II. világháborús emlékműnél (Békés, Széchenyi tér).

Felmérés készült a romák lakta „Delhi” telepen

Az elsősorban romák lakta mezőberényi „Delhi” városrészen végeztek kutatást a Miskolci Egyetem valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviselői. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió és a Cigány Módszertani és Kutató Központ szervezésében zajló kutató munkában az egyetemi hallgatók a helyi családok élethelyzetét és a valláshoz való viszonyukat térképezték fel.

A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete, valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviselői június 24-től négy napon keresztül végeztek kutatómunkát a mezőberényi városrészen.

Nemrégiben a Miskolci Egyetem és a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója egy átfogó együttműködést írt alá, ami egyebek mellett az oktatás, a szociális és kulturális területre is kiterjed. Tavaly egy, a mostanihoz hasonló kutatás valósult meg Békésen. A Cigány Módszertani és Kutató Központ azt a célt tűzte ki, hogy kutatásokat, felméréseket végezzen, ami a roma lakosság társadalmi felzárkózási folyamatainak tudományos igényű feltárásával, szakmai párbeszédek kialakításával, és a bevált módszerek modellként történő bemutatásával elősegítse a cigánysággal kapcsolatos társadalmi előmozdulást. Egyházi alapítású szervezetként fontos célunk az is, hogy a tudomány eszközével képesek legyünk megfogalmazni, valamint a szakmai szervezetek számára bemutatni a Jézus Krisztusba vetett hit egész életet átformáló hatását, hiszen a teológiai értelemben vett megtért ember nem csupán gondolkodásmódjában változik meg, hanem cselekedeteiben és kapcsolataiban is. A mostani kutatás jó alapot ad arra, hogy a komplex felzárkóztatási stratégia elkészüljön, a felmérést szeretnénk öt év múlva megismételni” – mondta el a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatója, Surman László.

„A korábbi makói, a tavaly pedig a békési »Párizs« telepen, valamint a mostani kutatásunk során szerzett tapasztalatok alapján egyaránt elmondhatjuk, hogy a Pünkösdi Egyház megjelenése kiemelt fontossággal bír a helyiek életében. Az emberek fejében nagyon differenciált kép létezik a roma telepekről, rengeteg a negatív előítélet, ami sokszor az ismeret hiányából ered. Az az általános nézet, hogy ezeken a településrészeken mindenki cigány, és mindenki szegény, ez viszont nem tükrözi a valóságot. A szociológiai paraméterek alapján az itt élők egyharmada valóban szegény, a létminimum alatt él. Tudományos módszerekkel azt néztük, hogy a megtérés milyen mértékben változtatta meg a helyi lakosság életét, és kimondhatjuk, hogy jelentősen. A szegénységben nincs jövőkép, irányvonal, a megtérés viszont mindenkinél létrehozza ezt az alapot, ami nélkül nem lehet tartósan minőségi életvitelt élni. A békési telep egyharmadánál ez a folyamat döntő életmódváltást hozott a szegénység ellenére. A hit azért is fontos, mert ameddig az emberek bele vannak ragadva a reménytelenségbe, addig nem lehet komoly változást elérni. A telepen a legtöbben közmunkából, szociális ellátásból, alkalmi munkából élnek – tudtuk meg dr. habil Kotics Józseftől, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatójától.

A felmérés szerint a mezőberényi telepen épülő templom felé a helyiekben nagy a várakozás, a háztartásokban élők több mint fele mondta, hogy el fog járni az alkalmakra. A szakemberek elmondása szerint Delhiben jelenleg több mint száz háztartás van, és a békési városrésznél sokkal rosszabb az aránya azoknak, akik állandó munkával rendelkeznek. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy nem tudnak kitörni a telepi életből, mert a házuk fele annyit ér, mintha a városban volna.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem kutatásának vezetője, dr. Gulyás Klára egyetemi adjunktus, interkulturális referens elmondta, hogy ennek a felmérésnek a célja a telepen élő szülők iskoláztatásához való attitűdjének megismerése, és a gyermekek oktatási helyzetképének feltárása volt.

„Az oktatás esetében azt vizsgáltuk, hogy milyen szinten van az itt élő gyermekek lemorzsolódási veszélyének foka, illetve hogy a családok rendelkeznek-e gyermekvédelmi kedvezménnyel. Az adatok azt mutatják, hogy bár a lakókörnyezet alapján azt gondolnánk, hogy itt minden gyermek hátrányos helyzetű, de mindössze a gyermekek fele veszi igénybe az ezzel a státusszal járó szolgáltatásokat. A statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok iskolai sikere döntően összefügg a szülők iskolai végzettségével, illetve az oktatáshoz való viszonyukkal. »Delhiben« minimális azoknak a száma, akik szakmával rendelkeznek. a gyermekek a szabadidejüket leginkább a tévénézéssel, a számítógépes játékokkal, és a telepen élő barátaikkal közös játékkal töltik. A múzeum, sport, vagy éppen a könyvtár a legtöbb esetben teljesen elérhetetlenek számukra, ami óriási hátrányt okoz a jobb helyzetben élő gyermekekkel szemben” – fogalmazott Gulyás Klára.

Együttműködés a Miskolci Egyetemmel a cigányság érdekében

A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió elsősorban oktatási, kutatási és szociális munka területére kiterjedő együttműködési megállapodást kötött a Miskolci Egyetemmel szerdán az egyetem épületében. Az ünnepélyes aláíráson részt vettek prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora, Durkó Albert Zoltán, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió misszióvezetője, valamint a szakmai koordinációban érintett karok dékánjai: dr. Illésné dr. Kovács Mária, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, Veresné prof. dr. Somosi Mariann, a Gazdaságtudományi Kar dékánja. Jelen voltak a Cigány Módszertani és Kutató Központ részéről Surman László igazgató, a Reményhír Intézményfenntartó Központ részéről Patkás Rita oktatási és képzési igazgató, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió Segítő Szolgálat – Szociális Szolgáltató részéről pedig Fazekas Hajnalka intézményvezető.

Az eseményen prof. dr. Horváth Zita a miskolci egyetem rektora többek között arról beszélt, hogy az egyetem nagy hangsúlyt fektet a régióban a társadalmi felzárkóztatásra. Számtalan program segíti a környék nehezebb sorsú diákjait. Amikor a társadalomtudományi karok megjelentek az egyetemen, elindult a harmadik misszió, a társadalmi felzárkóztatás segítésének gondolata.

Durkó Albert misszióvezető elmondta: 1996-ban alakult meg a cigánymisszió, akkoriban mindössze 3 gyülekezettel, ma teljesen lefedik az országot és 137 cigány gyülekezetet működtetnek. Az elmúlt időszakban jelentősen fejlődtek nemzetközi kapcsolataik is. Minden lehetőséget megragadnak a hátrányos helyzetűek megsegítésére. Nagy lehetőséget látnak abban, hogy a Miskolci egyetemmel működnek majd együtt, hiszen véleménye szerint a közös munkával lehet segíteni a cigányságban rejlő potenciál kiaknázását. Hogy ez a potenciál láthatóvá váljon, sok munkára, oktatási és kutatási programokra van szükség.

Ez a mostani megállapodás olyan hosszú távú együttműködést eredményezhet majd, amely nagy segítséget jelent nemcsak a roma, hanem a nehéz körülmények között élő nem roma fiataloknak is, akik előtt a tudás új utakat és lehetőségeket nyit meg.

VII. Protestáns Cigánymissziói Konferencia

Hetedik alkalommal gyűltek össze Isten dicsőítésére és a testvéri kapcsolatok építésére a baptista, evangélikus, metodista, pünkösdi és református felekezek cigánymissziói. A találkozóra a békési Baptista imaházban került sor, ahol csaknem háromszázan gyűltek össze hazánk minden szegletéből.

Falak nélkül Jézussal

„Krisztus teste egy. Cigány és nem cigány ember között nem lehet fal, mert Krisztusban az már szét lett rombolva” – hangzott el az Országos Protestáns Cigánymissziós Konferencián, amelynek ezúttal Békés adott otthont. Az öt egyház részvételével zajló eseményre immár hetedik alkalommal került sor.

A több száz résztvevővel zajló konferenciára most is az ország számos pontjából érkeztek a baptista, református, pünkösdi, metodista és az evangélikus egyházak cigánymisszióinak képviselői február 12-én, akik a nap kezdetén a Békési Kegyelem Gyülekezet dicsőítő csapatának vezetésével magasztalták az Urat.

„A mai napon Istent dicsőíteni jöttünk össze, de a zenén kívül ennek ezer más formája van, tehetjük ezt a munkánkkal, a családdal, vagy éppen a gyülekezeti életünkben végzett feladatokkal is. A legfontosabb kérdés, hogy ahol vagyunk, ott a viselkedésünkkel Isten dicsőségét szolgáljuk-e” – emelte ki köszöntőjében Bakay Péter lelkész, az Evangélikus Cigánymisszió vezetője.

Sztojka Attila kormánybiztos, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója úgy fogalmazott, hogy egy olyan országot kell építenünk, ami Isten országa.

„Öt protestáns egyház összefogott egy cél érdekében, és ez az összefogás nem volt más, mint a szeretetnek a kiteljesítése. Ma már nincsenek falak, mert lebontjuk azokat, amelyek 2010-ig jellemzőek voltak. Ki kell mondanunk, hogy addig a roma közösség életében a félelem és az aggódás volt a jellemző. Korábban voltak olyan csoportok, akik úgy gondolták, hogy úgy tudnak saját hatalmat gyakorolni, ha mások felett rendelkeznek. Onnan indultunk, hogy szembeállították a magyart és cigányt, ma pedig már közösen dicsérjük Istent.”

Sztojka Attila kiemelte, hogy tíz év alatt ötven százalékkal nőtt a romák foglalkoztatási aránya, és sikerült elérni, hogy ma már vannak önbecsüléssel rendelkező cigány állampolgárok Magyarországon.

„Ma azt is látjuk, hogy sokan megkérdőjelezik, mit jelent kereszténynek lenni, elindult egy verseny is, hogy ki a keresztényebb a másiknál, de ez sajnos annak a jele, hogy a megtévesztés időszakában járunk. Ne engedjük, hogy megtévesszenek minket, mert a feladatunk nem más, minthogy egy olyan országot építsünk, ami Isten országa. Elég volt a semlegességből, elő kell vennünk azokat az értékeket, amelyeket Isten adott nekünk.”

Pintér Imre, a Magyar Pünkösdi Egyház elnökhelyettese szerint a missziói munka a fejlődésről szól, motorja az egyháznak.

Nagy öröm látni, hogy van valódi fejlődés az önbecsülésben, a társadalmi feladatok átvállalásában, az egyének életében is, de hívő emberként a legnagyobb kihívás az életünkben, hogy meglátszódjék életünkben a Krisztus. Ha átformálódunk az Ő képmására, akkor a fejlődésnek a letéteményese jelen van az életünkben” – fogalmazott beszédében.

„Ha cigány és nem cigány ember együtt dicsőíti Istent, az mindig ünnep. A falak lerombolását csak Jézussal közösen tudjuk elvégezni, mert csak Ő tudja ezt megtenni bennünk, körülöttünk és általunk. Ez pedig azért van így, mert Krisztus teste egy, nekünk pedig ez a legfontosabb garanciánk arra, hogy cigány és nem cigány ember között nincs fal, mert Krisztusban az már szét lett rombolva” – vallotta dr. Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója.

Kurdi Zoltán, a Metodista Cigánymisszió vezetőjének imája után Péter Pál, a Pünkösdi Cigánymisszió lelkészének igehirdetése következett, számtalan bizonysággal.

„Istent magasztalni csak akkor tudjuk, ha Jézusra nézünk. Feladatunk Istent dicsőíteni otthon, a munkahelyemen, a gyülekezetemben, ott ahol éppen vagyunk. Ha áldjuk az Urat mindenkor, akkor áldás leszünk az emberek számára, és bárhová megyünk, áldás lesz az életünk. Amikor a pusztában vagyunk, amikor nehézség vesz körül bennünket, könnyen elfogyhat a hitünk, de emeljük fel a hangunkat az Úrhoz, kiáltsunk hozzá, mert Ő hallja a szavainkat.”

„A cigányok között óriási ébredés lesz, és ez ki fog hatni Magyarországra és Európára is. Tíz éve alakult a Cigány Módszertani és Kutató Központunk, hetedik éve tartjuk meg a konferenciát, és bár tavaly a vírushelyzet miatt csak online tudtunk bejelentkezni, két évvel ezelőtt a Debreceni Nagytemplomban voltunk, ahol ezerötszáz cigány ember dicsérte az Urat ” – ezt már Durkó Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziójának vezetője emelte ki, aki szerint egymásra vagyunk utalva, hiszen különböző ajándékokkal rendelkezünk.

Hisszük, hogy a cigányokból elsők lesznek, mert tetszik Istennek, hogy megszégyenítse a bölcseket, az okosokat. Isten a cigányokat fel fogja emelni, és rajtuk keresztül fogja bemutatni az Ő dicsőségét. Szükségünk van rá, hogy új szívünk legyen, Krisztus uralkodjék benne.”

A dicsőítés után bizonyságok sorával folytatódott a program délutáni része, Dani Eszternek, a Református Cigánymisszió lelkészének közreműködésével. Volt, aki drogkereskedésből és fogyasztásból, mások skizofréniából, vagy éppen depresszióból szabadultak meg Krisztus kegyelme által, de számtalan reménytelennek tűnő élethelyzetből hozta ki az Úr a jelenlévő bizonyságtevőket.

Útravalóként a konferencia végén mindenki szívébe zárhatta az elhangzott mondatot.

„Engedjük, hogy Isten dicsősége a gyülekezeteinken átragyogjon, ekkor fogja a világ megismerni, hogy Jézus Krisztus valóban Úr, és a szeretetnek az Istene.”

Az esemény a Református Cigánymisszió vezetőinekTóth Anitának és Sztojka Szabinának záró gondolataival, valamint Durkó Albert elbocsátó áldásával ért véget.

Morár Ildikó, Kocsány Roland

I. Roma Világkongresszus 50. és MPE OCM 25. évforduló

Az I. Nemzetközi Roma Világkongresszus 50 éves, és a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió 25 éves évfordulója alkalmából szervezett, szakmai konferenciával egybekötött jubileumi rendezvényen elhangzott előadások, beszédek.

„A reménység népe” – Az I. Roma Világkongresszusra emlékezünk című pályázat

Sajtóközlemény

A Cigány Módszertani és Kutató Központ „A reménység népe” – Az I. Roma Világkongresszusra emlékezünk című, ROMA-NEMZ-KUL-21-0431 számú pályázata.

Támogatási időszak: 2021. január 1. – 2021. december 31.

Megvalósítás helyszíne: Békés és Kótaj.

A Cigány Módszertani és Kutató Központ a ROMA-NEMZ-KUL-21-0431 azonosítószámon 500 000 Ft összegű, 100% mértékű támogatást nyert, melynek célja megemlékezni az I. Roma Világkongresszus 50. évfordulója alkalmából, és egyben csatlakozni azon ünneplő közösséghez, akik értik 1971. április 8-12 üzenetét. A megemlékezés célja, hogy minél szélesebb körben megünnepelje és megismertesse a magyar társadalom egészével a nemzetközi cigány közösségek nemzeti egységre való törekvéseinek tartalmát és szándékát. Programunk nemes célja az is, hogy a cigányok félévszázados múltja, történelme ne zuhanjon feledésbe, sőt, sokkal nagyobb figyelmet kapjon.

Az I. Roma Világkongresszus 50. évfordulója alkalmából a Cigány Módszertani és Kutató Központ Békésen tartott ünnepi konferenciát, majd szintén Békésen egy olyan rendezvényt, melynek keretében szervezetünknek a roma társadalom felzárkózása, kultúrájának megőrzése érdekében tett tevékenységeit mutatta be. A harmadik rendezvény Kótajon, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei – nagyrészben romák által lakott – településen valósult meg.

Ezúton is köszönjük Magyarország Kormányának támogatását!

2021.12.31.
Cigány Módszertani és Kutató Központ

2021.08.17. Békés

2021.11.17. Békés

2021.11.30. Kótaj