Az elsősorban romák lakta mezőberényi „Delhi” városrészen végeztek kutatást a Miskolci Egyetem valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviselői. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió és a Cigány Módszertani és Kutató Központ szervezésében zajló kutató munkában az egyetemi hallgatók a helyi családok élethelyzetét és a valláshoz való viszonyukat térképezték fel.
A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete, valamint a Tokaj-Hegyalja Egyetem képviselői június 24-től négy napon keresztül végeztek kutatómunkát a mezőberényi városrészen.
„Nemrégiben a Miskolci Egyetem és a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója egy átfogó együttműködést írt alá, ami egyebek mellett az oktatás, a szociális és kulturális területre is kiterjed. Tavaly egy, a mostanihoz hasonló kutatás valósult meg Békésen. A Cigány Módszertani és Kutató Központ azt a célt tűzte ki, hogy kutatásokat, felméréseket végezzen, ami a roma lakosság társadalmi felzárkózási folyamatainak tudományos igényű feltárásával, szakmai párbeszédek kialakításával, és a bevált módszerek modellként történő bemutatásával elősegítse a cigánysággal kapcsolatos társadalmi előmozdulást. Egyházi alapítású szervezetként fontos célunk az is, hogy a tudomány eszközével képesek legyünk megfogalmazni, valamint a szakmai szervezetek számára bemutatni a Jézus Krisztusba vetett hit egész életet átformáló hatását, hiszen a teológiai értelemben vett megtért ember nem csupán gondolkodásmódjában változik meg, hanem cselekedeteiben és kapcsolataiban is. A mostani kutatás jó alapot ad arra, hogy a komplex felzárkóztatási stratégia elkészüljön, a felmérést szeretnénk öt év múlva megismételni” – mondta el a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatója, Surman László.
„A korábbi makói, a tavaly pedig a békési »Párizs« telepen, valamint a mostani kutatásunk során szerzett tapasztalatok alapján egyaránt elmondhatjuk, hogy a Pünkösdi Egyház megjelenése kiemelt fontossággal bír a helyiek életében. Az emberek fejében nagyon differenciált kép létezik a roma telepekről, rengeteg a negatív előítélet, ami sokszor az ismeret hiányából ered. Az az általános nézet, hogy ezeken a településrészeken mindenki cigány, és mindenki szegény, ez viszont nem tükrözi a valóságot. A szociológiai paraméterek alapján az itt élők egyharmada valóban szegény, a létminimum alatt él. Tudományos módszerekkel azt néztük, hogy a megtérés milyen mértékben változtatta meg a helyi lakosság életét, és kimondhatjuk, hogy jelentősen. A szegénységben nincs jövőkép, irányvonal, a megtérés viszont mindenkinél létrehozza ezt az alapot, ami nélkül nem lehet tartósan minőségi életvitelt élni. A békési telep egyharmadánál ez a folyamat döntő életmódváltást hozott a szegénység ellenére. A hit azért is fontos, mert ameddig az emberek bele vannak ragadva a reménytelenségbe, addig nem lehet komoly változást elérni. A telepen a legtöbben közmunkából, szociális ellátásból, alkalmi munkából élnek – tudtuk meg dr. habil Kotics Józseftől, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének igazgatójától.
A felmérés szerint a mezőberényi telepen épülő templom felé a helyiekben nagy a várakozás, a háztartásokban élők több mint fele mondta, hogy el fog járni az alkalmakra. A szakemberek elmondása szerint Delhiben jelenleg több mint száz háztartás van, és a békési városrésznél sokkal rosszabb az aránya azoknak, akik állandó munkával rendelkeznek. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy nem tudnak kitörni a telepi életből, mert a házuk fele annyit ér, mintha a városban volna.
A Tokaj-Hegyalja Egyetem kutatásának vezetője, dr. Gulyás Klára egyetemi adjunktus, interkulturális referens elmondta, hogy ennek a felmérésnek a célja a telepen élő szülők iskoláztatásához való attitűdjének megismerése, és a gyermekek oktatási helyzetképének feltárása volt.
„Az oktatás esetében azt vizsgáltuk, hogy milyen szinten van az itt élő gyermekek lemorzsolódási veszélyének foka, illetve hogy a családok rendelkeznek-e gyermekvédelmi kedvezménnyel. Az adatok azt mutatják, hogy bár a lakókörnyezet alapján azt gondolnánk, hogy itt minden gyermek hátrányos helyzetű, de mindössze a gyermekek fele veszi igénybe az ezzel a státusszal járó szolgáltatásokat. A statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok iskolai sikere döntően összefügg a szülők iskolai végzettségével, illetve az oktatáshoz való viszonyukkal. »Delhiben« minimális azoknak a száma, akik szakmával rendelkeznek. a gyermekek a szabadidejüket leginkább a tévénézéssel, a számítógépes játékokkal, és a telepen élő barátaikkal közös játékkal töltik. A múzeum, sport, vagy éppen a könyvtár a legtöbb esetben teljesen elérhetetlenek számukra, ami óriási hátrányt okoz a jobb helyzetben élő gyermekekkel szemben” – fogalmazott Gulyás Klára.
