Augusztus 28-án szombaton érkeztek Békésre a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének oktatói és hallgatói. A kulturális antropológia szakos hallgatók az elméleti képzés során elsajátított tudást és módszereket a megvalósult kutatás keretében a gyakorlatban is kipróbálhatták és hasznosíthatták. A terepkutatás vezetői dr. Kotics József intézetigazgató és Gulyás Klára egyetemi oktató voltak.
A hallgatók a kutatást Békésen, a helyi lakosság által „Párizs”-nak nevezett telepen végezték, amely a közösség komplex szükséglet-, igény- és állapotfelmérésére irányult. A telepen minden háztartásába eljutottak, így a teljes népességre vonatkozóan nyertek adatokat.
Egyrészt azért választották az említett városrészt célterületnek, mert a kutatás vezetői kutatási területe elsősorban a roma-magyar együttélés, a felzárkózás politika és a neo-protestáns kisegyházak szerepének vizsgálata a romák/cigányok és a mélyszegénységben élők integrációjában. Másrészt pedig már hosszú ideje szakmai kapcsolatot ápolnak Surman Lászlóval, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatójával.
Dr. Kotics József a kutatás kapcsán elmondta, hogy izgalmas kutatási terület az új egyházi közösségeknek a roma/cigány integrációban betöltött szerepének vizsgálata.
A megtérés-történetekből látható, hogy a megtért személyek élethelyzete pozitív irányba változott. Ezen a ponton is fontos a szerepe a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziónak. A most Békésen feltárt adatok alapján is jól látható, hogy a megtért cigány/roma személyeknek jelentősen nőnek az integrációs esélyei.
„Párizs” vonatkozásában nem beszélhetünk klasszikus gettóról, bár a terület szegregátum, és szinte kizárólag romák lakják, mégis a gettók legfőbb jellemzője itt nem érvényes. A „párizsiak” szoros munka és rituális kapcsolatban vannak a magyar lakossággal – pl. jellemzők a vegyes házasságok és a vegyes gyülekezetek. A megkérdezettek a legnagyobb nehézséget az iskolai szegregációban és a bizonytalan munkavállalásban látják. Sok a hitellel terhelt ingatlan is, amely súlyosan nehezíti integrációs esélyeiket.
A felvett adatok feldolgozása, adatbázisokba rendezése, az interjúk digitalizálása a közeljövőben megtörténik, és az adatok feldolgozásából egy átfogó tanulmány készül. A kutatás célja nem kizárólag az volt, hogy a hallgatók kutatási tapasztalatot szerezzenek, hanem az, hogy a helyi szakmai közösség azt hasznosítani tudja tevékenysége során. Előkészítés alatt áll a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar valamint a Cigány Módszertani és Kutató Központ között egy együttműködési megállapodás kutatások végzésére terepgyakorlatok keretében.
Dr. Szilágyiné Morár Ildikó
