Több mint 120 cigány családnál végeztek antropológiai kutatást Békésen

Antropologia

Augusztus 28-án szombaton érkeztek Békésre a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézetének oktatói és hallgatói. A kulturális antropológia szakos hallgatók az elméleti képzés során elsajátított tudást és módszereket a megvalósult kutatás keretében a gyakorlatban is kipróbálhatták és hasznosíthatták. A terepkutatás vezetői dr. Kotics József intézetigazgató és Gulyás Klára egyetemi oktató voltak.

A hallgatók a kutatást Békésen, a helyi lakosság által „Párizs”-nak nevezett telepen végezték, amely a közösség komplex szükséglet-, igény- és állapotfelmérésére irányult. A telepen minden háztartásába eljutottak, így a teljes népességre vonatkozóan nyertek adatokat.

Egyrészt azért választották az említett városrészt célterületnek, mert a kutatás vezetői kutatási területe elsősorban a roma-magyar együttélés, a felzárkózás politika és a neo-protestáns kisegyházak szerepének vizsgálata a romák/cigányok és a mélyszegénységben élők integrációjában. Másrészt pedig már hosszú ideje szakmai kapcsolatot ápolnak Surman Lászlóval, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatójával.

Dr. Kotics József a kutatás kapcsán elmondta, hogy izgalmas kutatási terület az új egyházi közösségeknek a roma/cigány integrációban betöltött szerepének vizsgálata.

A megtérés-történetekből látható, hogy a megtért személyek élethelyzete pozitív irányba változott. Ezen a ponton is fontos a szerepe a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziónak. A most Békésen feltárt adatok alapján is jól látható, hogy a megtért cigány/roma személyeknek jelentősen nőnek az integrációs esélyei.

„Párizs” vonatkozásában nem beszélhetünk klasszikus gettóról, bár a terület szegregátum, és szinte kizárólag romák lakják, mégis a gettók legfőbb jellemzője itt nem érvényes. A „párizsiak” szoros munka és rituális kapcsolatban vannak a magyar lakossággal – pl. jellemzők a vegyes házasságok és a vegyes gyülekezetek.  A megkérdezettek a legnagyobb nehézséget az iskolai szegregációban és a bizonytalan munkavállalásban látják. Sok a hitellel terhelt ingatlan is, amely súlyosan nehezíti integrációs esélyeiket.

A felvett adatok feldolgozása, adatbázisokba rendezése, az interjúk digitalizálása a közeljövőben megtörténik, és az adatok feldolgozásából egy átfogó tanulmány készül. A kutatás célja nem kizárólag az volt, hogy a hallgatók kutatási tapasztalatot szerezzenek, hanem az, hogy a helyi szakmai közösség azt hasznosítani tudja tevékenysége során. Előkészítés alatt áll a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar valamint a Cigány Módszertani és Kutató Központ között egy együttműködési megállapodás kutatások végzésére terepgyakorlatok keretében.

Dr. Szilágyiné Morár Ildikó

Bejegyzés megosztása

Facebook

További friss híreink

Kövessen bennünket közösségi oldalunkon is!

Kapcsolódó bejegyzések
Lélekben rendben a sikeres életért

Utolsó állomásához érkezett a Lélekben rendben elnevezésű programsorozat, amely a Pünkösdi Cigánymisszió központjában, elsősorban a fiataloknak igyekezett széleskörű ismereteket nyújtani a sikeres életkezdéshez.

Tovább »
Beszédes életutak

Minden ember csoda és minden bejárt életút is az – minden szépségükkel, sikerükkel, győzelmükkel, és szomorúságukkal, szörnyűségükkel, tragédiájukkal együtt. Csoda, ha ezt észrevesszük

Tovább »
Kié a hatalom?

Ez a kérdés volt a központi témája az idei Protestáns Cigánymissziós Konferenciának, amelynek a Budapesti Gazdagréti Református Gyülekezet adott otthont. Az öt protestáns

Tovább »